Felejtési görbe
Feleségemmel beszélgettünk a múlt hét egyik napjáról. Furcsa volt megtapasztalni, hogy ugyanarra a napra és annak a részleteire kicsit máshogy emlékeztünk. Én határozottan állítottam valamit, a feleségem pedig ugyanolyan határozottan az ellenkezőjét. Ez vetette fel bennem a kérdést: mennyire megbízható az emlékezetünk, és milyen gyorsan halványulnak el az új információk?
Biztosan veled is megtörtént már, hogy dolgozat előtt gyorsan átnéztél egy-két képletet, évszámot, fogalmat, szabályt. Amikor megkaptad a feladatlapot, még gyorsan felírtad rá a frissen átnézett információt - hátha szükség lesz rá.
A dolgozat után? Másnap? Szinte semmire sem emlékszel.
Kutatás
A felejtés nemcsak bosszantó hétköznapi jelenség, hanem régóta kutatott pszichológiai folyamat. A felejtés egyik első jelentős kutatója Hermann Ebbinghaus volt, aki 1885-ben (igen, több mint 140 éve) a kísérletei alapján exponenciális jellegűnek ismerte fel a felejtést.
Mit is jelent ez?
Eredményei szerint az újonnan megtanult információk nagy részét kezdetben gyorsan felejtjük el, később azonban a felejtés üteme lelassul.
Megtanulsz valamit. Ehhez nem is kell tudatos tanulás. Elég lehet az is, hogy valahol hallasz egy új információt. Felidézés és alkalmazás nélkül akár néhány órán belül a friss tudás jelentős részét elfelejted.
Próbáld ki: sétálsz az utcán, jegyezd meg egy autó rendszámát! Ne ismételgesd, ne gondolj rá. Jó eséllyel egy óra múlva már nem tudod pontosan felidézni. Persze más a helyzet, ha a rendszám számodra valami plusz jelentést hordoz, pl. felismertél egy rövidítést vagy a szülinapodat, akkor az más.
Mit tehetünk, hogy a tudás maradandóbb legyen?
Az utolsó pillanatos tanulás problémája
Először is: az utolsó pillanatban megtanult információ csak gyorssegély. A következő dolgozatnál (ami mondjuk a témazáró) már nem fogsz rá emlékezni, és még egyszer meg kell tanulnod – ráadásul a többi, utolsó pillanatos képlettel együtt.
Ez így nem hatékony.
Mnemotechnika
Az egyik, talán közismert módszer, vagy inkább módszercsoport a mnemotechnika.
A mnemotechnikák olyan emlékezeti fogások, amelyek képekhez, történetekhez, rövidítésekhez vagy ismerős mintákhoz kapcsolják az új információt. Ilyen lehet például egy kezdőbetűkből alkotott szó vagy egy képlethez társított könnyen felidézhető történet.
Aktív felidézés
Egy másik lehetőség az ún. aktív felidézés.
A passzív átnézés például az, amikor elolvasod még egyszer a tananyagot, megnézel egy újabb videót, stb.
Aktív felidézéskor viszont nemcsak újra találkozol az információval, hanem cselekszel is, pl. kapcsolódó kérdésekre válaszolsz vagy feladatot oldasz meg, saját szavaiddal magyarázod el a témát.
Teszteld magad: miután megtanultál egy képletet, csukd be a füzetet, és próbáld meg emlékezetből leírni. Utána ellenőrizd, mi maradt ki.
Időközönkénti ismétlés
Ebbinghaus írta le először, hogy könnyebben visszaemlékszünk azokra az ismeretekre, amelyeket hosszabb idő alatt tanultunk meg, néhányszori ismétléssel. Ismétlem: 1885-ben, majdnem másfél évszázada!
Ez magyarázza meg azt is, hogy a vizsga előtti utolsó pillanatokban átnézett ismeretek miért nem tartósak: nem hosszú idő alatt tanulod meg!
Több kísérlet is igazolja a módszer hatékonyságát, például 1939-ben 3600 tanuló bevonásával Herbert F. Spitzer vizsgálta az ismétlések időzítését.
Az 1970-es években Sebastian Leitner kifejlesztette a róla elnevezett kártyás tanulási rendszert, amely az időközönkénti ismétlésen alapszik.
Hogyan használja ezt a MatekStream?
A MatekStream alapelve is az, hogy a rendszeres ismétlés és gyakorlás komoly fejlődést eredményezhet a matematikatudásban.
Természetesen rendszerben kell ezt is csinálni, nem kampányszerűen. Sokkal hatékonyabb hetente többször rövidebb ideig gyakorolni, mint ritkán, egyszerre több órán át. Ráadásul a rövidebb gyakorlások kevésbé fárasztók. Egy hosszú tanulási alkalom végére ugyanis gyakran már mindenfelé járnak a gondolataink – csak éppen a matematika körül nem.
A tartós tudás tehát nem egyetlen hosszú tanulásból születik. Rövid tanulás, aktív felidézés, majd megfelelő időközönként végzett ismétlés: ez sokkal többet ér, mint a dolgozat előtti kapkodás.
Ne akkor vedd elő újra a feladatot, amikor már teljesen elfelejtetted. Térj vissza hozzá többször, rövid gyakorlásokra – és minden alkalommal próbáld meg egy kicsit önállóbban megoldani.