A következő óra gyorsabban jött, mint bárki várta.
Bence még le sem ült rendesen, amikor már érezte. Na, most lesz valami.
A tanár nem írt fel semmit a táblára. Nem kérdezett. Csak ennyit mondott:
— Vegyetek elő egy lapot.
A teremben azonnal megváltozott a levegő. Anna megmerevedett.
— Most komolyan? — suttogta.
Márk felnevetett halkan.
— Na, ennyi volt az új módszer.
Bence nem szólt semmit. Csak nézte a füzetét.
Nem is értem az előzőt… akkor ezt hogy…
A tanár lassan körbenézett.
— Nem dolgozat — mondta. — Csak látni szeretném, hol tartotok.
Senki nem nyugodott meg. A lapok előkerültek. Tollak koppantak az asztalon.
A tanár felírta az első feladatot.
Bence ránézett.
És pontosan az történt, amire számított. Semmi. Nem az, hogy nem tudta. Hanem az, hogy… el sem tudta kezdeni. Mintha egy üres fal lenne előtte.
Oldalra nézett.
Anna már írt. Gyorsan. Szinte kapkodva. Aztán megállt. Áthúzta. Újrakezdte. Még gyorsabban.
Márk a tollát pörgette.
Ez biztos így jó?
Senki nem válaszolt.
A tanár nem szólt rá. Csak figyelt.
Bence megpróbált írni valamit. Egy számot. Aztán még egyet.
Aztán megállt. Ez hülyeség. Áthúzta.
Letette a tollat. És hátradőlt.
Ennyi. Nekem ez nem megy.
Az idő lassabban telt, mint valaha.
Valaki a pad alatt a cipőjét rugdosta. Valaki halkan sóhajtott.
Anna még mindig írt. De már nem úgy, mint az elején. Most lassabban. Óvatosabban. Mintha minden egyes vonal előtt megállna egy pillanatra.
A tanár végigsétált a sorok között.
Megállt Bence mellett. Ránézett a lapjára. Aztán Bencére. Nem szólt semmit. Csak bólintott egyet. És továbbment.
Bence értetlenül nézett utána.
Ez meg mi volt…?
Az idő lejárt.
— Rendben — mondta a tanár. — Tegyétek le a tollat.
A lapokat összeszedte.
Senki nem kérdezte meg, hányas lesz. Senki nem akarta tudni.
A tanár visszaállt a tábla elé. Kezében a papírokkal.
Egy pillanatig csend volt. Aztán megszólalt:
— Szerintetek mi volt itt a legnagyobb hiba?
A teremben valaki felnevetett.
— Az, hogy meg kellett írni? — mondta Márk.
Néhányan elmosolyodtak.
A tanár nem nevetett. Csak ennyit mondott:
— Nem.
Letette a lapokat az asztalra, és körbenézett.
— Nem az volt a hiba, amit ide írtatok.
Szünet.
— Hanem az, ami előtte történt.
Bence felkapta a fejét. Anna is. Márk is abbahagyta a mosolygást.
— A legtöbben — folytatta a tanár — már az első sor után feladták.
Csend.
— És ez az, amin változtatni fogunk.
Folytatás következik.
A következő részben kiderül, mit értett a tanár ez alatt… és miért lesz ez sokkal nehezebb, mint egy sima dolgozat.